Alapszabály

A Fénysugár Medicina a Megváltozott Munkaképességűekért Egyesület

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

 

 

I.

Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Fénysugár Medicina a Megváltozott Munkaképességűekért Egyesület

 

2. Az egyesület rövidített elnevezése: Fénysugár Medicina Egyesület

 

3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: -

 

4. Az egyesület székhelye: 6724 Szeged, Eszperantó u. 1.

 

5. Az egyesület működési területe: Magyarország

 

6. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

 

7. Az egyesület honlapjának címe: https://fenysugar-medicina.webnode.hu

 

 

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

1. Az egyesület célja:

 

A fogyatékossággal élő, vagy megváltozott munkaképességű nyugdíjas emberek érdekeinek megjelenítése, képviselete, szükség esetén azok védelme, számukra szolgáltatások, programok szervezése és nyújtása. E cél megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket kívánja folytatni:

 

  1. A megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő nyugdíjas emberek és családtagjaik számára lelki támasz, továbbá a társadalomban való beilleszkedésük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, valamint jogi és információs segítség nyújtása.

  2. Érdekképviselet és érdekvédelmi tevékenység nyújtása.

  3. Egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése.

  4. Szociális tevékenység biztosítása, illetve tanácsadói szolgáltatás a szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése érdekében.

  5. Együttműködés mindazon társadalmi szervezetekkel, amelyek a nyugdíjas és sérült emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák.

  6. A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés és képzés területén.

  7. Kapcsolatteremtés és azok ápolása hasonló célkitűzésű hazai és nemzetközi szervezetekkel.

     

  1. Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület céljának megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységet fejti ki:

[Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]

 

 

Közhasznú tevékenység

Közfeladat

Jogszabályhely

1.

fogyatékos személyek jogainak védelme

Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2.§ (5)

 

2.

a fogyatékos személyeket ellátók továbbképzésének segítése

A fogyatékos személy számára biztosítani kell – a fogyatékosságával összefüggésben – az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell.

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

12.§ (2)

3.

fogyatékos személyek önképzésének támogatása

A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

13. § (1)

4.

fogyatékos személyek esélyegyenlőségének javítása érdekében együttműködés az állami szervekkel, szolgáltatókkal, családtagokkal és javaslatok tétele

állami feladat a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása, a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében különböző szolgáltatások nyújtása, pl. rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése; rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása, a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása, adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

20-21. §

5.

fogyatékos és megváltozott munkaképességű idősek társadalmi integrációjának elősegítése esélyegyenlőségi önkormányzati programok révén, részvétel annak előkészítésében

a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, előtte helyzetelemzést készít, majd intézkedési tervet, és ebben figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

31. § (1)(2)(3)

6.

megváltozott munkaképességű nyugdíjasok társadalmi beilleszkedését segítő szövetkezeti formákban részvétel támogatása, ott önmegvalósításuk, társadalmi kapcsolataik fejlesztése,

közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál. A szövetkezeteknek az állam támogatást nyújthat.

2006. évi X. törvény a szövetkezetekről

25. §

33. § (1)

7.

együttműködés a rehabilitációs szervezetekkel megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos nyugdíjas személyek érdekeinek, szociális helyzetének javítása érdekében

A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

8.§ (3)

8.

Szegedi Idősügyi Tanács számára javaslatok tétele, adatgyűjtés, fogyatékos és idősek érdekképviseletével és támogatási keretének felhasználásával kapcsolatosan

Fogyatékosügyi támogatási keret, és az Idősügyi támogatási keret felhasználásáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

A Bizottság azon szervezetek számára nyújthat támogatást, amelyek támogatott tevékenységüket szegedi lakosok javára végzik. Az egyesületek, alapítványok esetén további feltétel a szegedi székhely, vagy Szegeden működő tagszervezet, csoport.

Szeged megyei jogú város Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 2/2020. (II. 25.) önkormányzati rendelet

8. §

Fogyatékosügyi támogatási keret és az Idősügyi támogatási keret felhasználási szabályzata (55/2020. (VII. 8.) FSZSB sz.határozat) 2. §(1)

 

  1. Az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági tevékenységet folytathat, de ez nem lehet elsődleges célja. Vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A működése során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja, melyek elsősorban a következők:

  1. Programok szervezése az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés területén.

  2. Szociális tevékenység, ismeretterjesztés.

  3. Nyugdíjas találkozók szervezése és részvétel egyéb idősügyi programokon.

  4. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

  5. Információs és életvitel-tanácsadói szolgáltatások nyújtása.

  6. Jogi- és pénzügyi tanácsadói programok szervezése.

  7. Pályázatokon való részvétel.

  8. Kulturális, sport, szabadidős programok és kirándulások szervezése, és részvétel ilyen eseményeken.

  9. Hagyományőrzés, kulturális- és épített örökségünk, a magyarságtudat ápolása.

  10. Kapcsolatépítés és együttműködés a magyarországi, valamint a határon túli magyarsággal.

  11. Környezetvédelem a környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és használhatóan tartásáért.

  12. Rendszeres tájékoztatás elektronikus és/vagy nyomtatott hírlevél formájában.

  13. A tagság érdekében kedvezményes szolgáltatások, lehetőségek felkutatása és megállapodások megkötése.

 

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

 

  1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

  1. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]

 

  1. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]

 

  1. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a https://fenysugar-medicina.webnode.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 30. napjáig a https://fenysugar-medicina.webnode.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]

 

  1. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

 

 

 

IV.

A vagyoni hozzájárulás

 

1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. A tagdíj éves összege 2024. január 1-től 3600,- Ft. amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

 

V.

A tagság

 

  1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

     

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

1. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. Belépéskor a tagnak jelentkező személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban nyilatkozik adatainak kezeléséről. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.

2. A tagfelvételi kérelem elutasítása miatti panaszról a legközelebbi Közgyűlés dönt.

 

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. A tag kilépésével.

  2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

  3. A tagsági viszony felmondásával.

  4. A tag kizárásával.

 

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A tagsági feltételeknek meg nem felelő tagnak a jogviszonyát az elnökség harminc napos határidővel írásban felmondja.

 

  1. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály céljait és alapvető rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

     

4. Kizárásra okot adó magatartás, ha a tag hat hónapon keresztül elmaradt az éves tagdíj megfizetésével, és az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn végéig eredménytelen maradt.


 

5. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.


 

6. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

VIII.

A tagok jogai

 

1. Az egyesület tagja jogosult:

  1. az egyesület tevékenységében részt venni;

  2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;

  3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;

  4. az egyesület irataiba betekintetni, figyelemmel a személyes adatok védelmére,

  5. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

     

2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

 

3. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

 

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1. Az egyesület tagja:

 

  1. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

  2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

  3. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

  4. Köteles a lakcímét/értesítési címét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

2. Az egyesület tagjává váláskor köteles a tag az egyesületi működéshez nélkülözhetetlen személyes adatait kezelésre átadni, azzal, hogy hozzájárul azoknak a tagsági viszony megszűnéséig tartó jogszerű kezeléséhez.

 

 

X.

Az egyesület szervei

 

1. Az egyesület szervei:

  1. Közgyűlés

  2. Elnökség

 

A Közgyűlés

 

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály elfogadása és módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

 

  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

     

6. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

7. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra kell hozni.

 

8. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

9. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

10. Az elnök köteles a közgyűlést (rendkívüli közgyűlés) haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

 

  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

  3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

11. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

12. Határozathozatal Közgyűlési ülés tartása nélkül.

 

A határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a tagok részére elektronikus úton (minden tagtól előzetesen beszerzett mailcímen – e-mailban, vagy postai úton, levél útján) történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított nyolcnapos határidő áll rendelkezésre, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére.

A közgyűlési ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnöknek, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén legalább a tagság fele – plusz egy fő.

 

Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. [A Ptk. 3-20. §. (3) bekezdés]

 

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

13. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

14. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

15. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

16. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

 

17. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

18. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

 

 

Elnökség

 

19. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

20. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

 

21. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  1. a megbízás időtartamának lejártával;

  2. visszahívással;

  3. lemondással;

  4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

  5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

    f) vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

     

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

22. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

23. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

     

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

 

  1. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Vaskóné Kiss Éva (anyja születési neve: Gábor Mária, lakóhelye: 6726 Szeged, Csanádi u. 15. 7/39.)

Az elnökség tagjai:

alelnök: Kiss Erzsébet (anyja születési neve: Hajdu Mária, lakóhelye: 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 103.)

titkár: Fogas Imréné (anyja születési neve: Varga Erzsébet lakóhelye: 6723 Szeged József A. sgt. 154/B)

 

  1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

    A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

    A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

26. Az elnök akadályoztatása esetén a képviseleti jog gyakorlására Kiss Erzsébet alelnök önállóan jogosult.

 

27. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

  5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

  6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

  7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

  8. a tagság nyilvántartása;

  9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

  10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

  11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

  12. a tag felvételéről való döntés.

  13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

  14. két közgyűlés közti időszakban az egyesület döntéshozó szerve az elnökség

 

28. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

29. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

 

30. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

31. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

 

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

 

32. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

33. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

 

34. A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni, amely tartalmazza a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

 

 

X.

Adománygyűjtés

 

1. Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében adományt fogadhat. Erről az Elnök nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

  1. Az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok megsértésével.

3. Az Elnökség tartós adományozási szerződést köthet magánszemély vagy jogi személy támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy más tulajdoni tárgyat térítés nélkül átad.

 

 

 

 

XI.

Adatkezelés

 

A személyes adatok kezelése a tagok, tisztségviselők, önkéntesek nyilvántartása az érintettek adatainak megadásával a szervezet működtetése és a szervezeten belüli kapcsolattartás céljából történik. Ezekhez hozzáférése kizárólag az egyesület elnökének és alelnökének van. Az adatok harmadik félnek történő kiadása csakis az érintett tudtával és beleegyezésével történhet.

 

 

XII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

A Közgyűlés az Alapszabály módosítását egyhangúlag elfogadta, ezzel a Közhasznúsági feltételek és az Adománygyűjtés szabályai is bekerültek a módosított Alapító okiratba.

 

 

 

Kelt: Szeged, 2023. év. április hó 05. napján

 

 

Vaskóné Kiss Éva

egyesületi elnök

 
***********************************************************************************************************************************************************************